A részletek: egy beltéri ajtó alkotóelemei
Miből áll össze egy ajtó? Alapvetően azt mondhatnák – kit érdekel. Funkcionáljon megfelelően, nézzen ki jól.
Ám ha mégis érdekesnek tűnik a téma, boncolgassunk csak tovább.
Az első réteg a felület, természetesen – CPL, furnér vagy festett. Ez az, amit látunk, tapintunk, tisztán és karban kell tartanunk. Ez található az ajtólap elején és hátulján, jó esetben az élein, üvegezőlécein, tokján, borításán is.
Lássuk, melyek azok az elemek, amelyeket viszont nem látunk.
Az első a keret, az ajtólap (csont)váza. A Full Doors ajtók már alapesetben erős, tömör faforgács- és rétegelt lemez, valamint MDF (medium-density fibreboard) rétegekből préselt kerettel készülnek.
Ez azért fontos, hogy az ajtólapok masszívak legyenek, kevésbé hullámozzanak, csavarodjanak használat közben, mint az egyszerűbb szerkezetű társaik, ahol ezek az anyagok kimaradtak. (Csak, hogy laikusként is értsük – ha az ajtólap csavarodik, görbül, akkor nehezen záródik, széllökésre nyílik, alja vagy teteje eláll a toktól).
A keretbe többféle betétet választhatunk. Vegyük sorba őket.
A leggyakrabban használt, és normál otthoni vagy irodai igénybevétel mellett tökéletesen megfelelő kitöltő anyag a papírrács. Előnye, hogy habár könnyen kezelhető és súlya is viszonylag kicsi, szilárdsága annál nagyobb. Dobjuk sutba az előítéleteket – attól még, hogy papírrácsnak nevezzük, nem lesz papírból az ajtó, sőt. Ha egy felnőtt férfi rááll egy papírrács betétes ajtólap közepére, az igen kis valószínűséggel fog eldeformálódni vagy recsegni, és annak ellenére, hogy ezt nem hinnénk, de a páratartalomnak és környezeti hőmérsékletváltozásoknak is egészen jól ellenáll.
Amikor már a hanggátlás is jobban előtérbe helyeződik, az RSP (furatolt farforgácslap) betét helyeződik előtérbe. Félreértés ne essék – nem gátolja a hangot, csak magasabb a hanggátló képessége, mint egy papírrács betétes ajtónak. A furatolt faforgácslap egy erős forgácslapban párhuzamosan futó kör alakú üregeket jelent, amelyek úgy könnyítik meg az anyagot, hogy mechanikai ellenállását számottevően csökkentik.
A papírrács és a faforgácslap közt helyezkedik el az UDF (ultra low density fiberboard), vagyis a könnyített MDF lap. Magasabb a szigetelőképessége, mint a papírrácsé, de könnyebb, mint a forgácslap. Az MDF kistestvére, hiszen ugyanúgy farostból készül, hasonló eljárással, viszont lazább szerkezetű – amitől könnyebb.
Különösen erős igénybevételnek kitett ajtók esetén javasoljuk a VSP, vagyis a könnyített faforgácslap betétet. Könnyített ugyan, de nehéz, erős anyag.
Természetesen hang gátló, tűz vagy füst gátló, klímatechnológiai, vagy egyéb technikai ajtók esetében a felsorolt „alap” lehetőségeken túli betétszerkezetekkel találkozhatunk.
Van tehát egy keretünk, amibe az általunk választott betét kerül, és a választott színű felület a megálmodott kialakítással kerül rá, mintegy felöltöztetve az ajtót, amit a tokra akasztunk fel. Kis kitérővel említsük meg, hogy érdemes figyelni arra is, hogy mire függesztjük ezt az ajtót.
Az általánosan papírrács betétes ajtókhoz 2 darab kétrészes nikkelezett pántot használnak. Viszont attól függően, hogy mennyire nehéz betétet választottunk, hozzáértő szakember egy faforgács betétes ajtóhoz biztosan egy háromrészes pántot javasol majd, vagy az átlagostól eltérő méretű ajtólap esetén ügyel arra, hogy akár egy harmadik pánt is képbe kerüljön. Ezen felül persze még egy csomó másik szakmai szempontot is figyelembe lehet venni a pánt választásánál, ám jó hír, hogy igazából ezt nem nekünk, felhasználóknak, hanem az általunk választott szakembernek, kereskedőnek kell tudnia.
Térjünk tehát vissza a tokok, ezen belül is az UTH átfogó tokok kérdésére. A modern kor e vívmánya lehetővé teszi, hogy beltéri ajtóinkat az építkezés, felújítás utolsó szakaszában, igazából első bútordarabként építtessük be, hiszen ahogy neve is jelzi, utólag szerelhető elemről van szó.
Alapvetően két fő alkotórészből – a tokmagból és a borításokból (fix és mobil) áll, amelyek ugyanazzal a felülettel vannak ellátva, mint az ajtólapok minden másik eleme. A tok falcában gumitömítés segíti az ajtólap csendes csukódását, és a tokhoz kapcsolódik a pánt is. A borításokat kérhetjük 6, 8 vagy akár 10 cm széles borításokkal is, és még azt is kiválaszthatjuk, hogy a típusa vagy az illesztése milyen legyen (sarkos, normál, kifutó illesztésű vagy fix blende).
További bejegyzések ebben a kategóriában
CPL ajtó és CPL ajtó. Van különbség?
A CPL ajtó és a CPL ajtó között is van...
Részletek ...